Nálunk volt a szakszolgálat keretein belül a digitális világ ártalmai a gyermekek beszéd és személyiségfejlődésere vonatkozóan. Elenyésző volt a résztvevők száma.

Random fejlesztő órás pillanatok:
K(1.oszt.) írja a számokat, közben felnéz rám, és a lehető legrandomabb kérdés érkezik tőle:
- Magának van ura?🤣

Alapvetően nem szeretek telefonálni, illetve nagyon nehéz olyan időpontot találni, amikor fel tudom/akarom venni.
Valamint erős a gyanúm,hogy nem szakmailag szeretne velem csak beszélni. Én pedig igyekszem arra szorítkozni.

Amikor valaki el akarja kérni a telefonszámon, mert a messengert nem gyakran használom.
De, használom. Csak nem vagyok elérhető számára.

Kollégáimmal együtt járunk mesterképzésre,ami először jó mókának tűnt.
Nem az,mert maguktól egyáltalán nem állnak neki a csoportos feladatoknak.Előző félévben is munka nagy részét mindig egyedül csináltam.És már nagyon unom,hogy kétszer elmagyarázom, mit csináljanak meg,és továbbra sem állnak neki.

Munkaidőben kedves vagyok mindenkivel, bárki kérdezhet, beszélhet velem a gyerekekről, de amikor egy pedagógus igencsak kéretlen üzeneteket küld,vagy épp fel akar hívni vasárnap csak úgy, akkor előbb -utóbb egy idegbeteg gremlinné változom.

Én már a 18. évadnál járok, de őszintén szólva annyira nem fogott meg, mint az első 15 évad. Szerintem a karakterek fejlődése sem igazán tetszik, néhány karakter nem is igazán olyan mint korábban volt.
Egy-két rész volt, amire azt mondtam,hogy hozta azt a feelinget, amit szerettem.

Nekem rettenetesen hiányzik az epizódikus jellege. Valahogy egy végtelenül hosszú filmnek érződik, újra és újra visszatérnek a Voit szálhoz,amit szerintem most már el kellene engedni. Ahhoz képest, hányszor láttam a többi évadot, az újakon nagyon nehezen vergődöm át magam.

Ma próbáltam megoldást találni kicsi gyerekek fejlesztésére, hogy a bürokrácia ellenére kapják meg, amire szükségük van, és egy kollégám ezt úgy reagálta le,hogy legszívesebben csak annyit reagáltam volna rá,hogy "dik, téged ki bántott?".
Pedig őt még kedvelem is.

Július 14. óta voltam szabadságon, csütörtökön már dolgoztam, de még alig voltak kollégák. Ma szinte ott volt mindenki. A tanévet teljes bizonytalanságban kezdjük. Nem tudni, hány órát kapunk a tankerülettől, hány kolléga kaphat megbízási órát (ami a mi terhelésünket csökkentené). Káosz van.

Fura érzés emlékezni valakinek a születésnapjára, miközben már egyáltalán nem vagytok kapcsolatban, és annyira eltűnt,hogy abban sem vagy biztos,hogy az ember létezik -e még egyáltalán.

A levélkézbesítés sem az ő asztaluk.

Gratulálok nektek!☺️☺️

a woman says oh that 's not my problem in a paramount network advertisement ALT: a woman says oh that 's not my problem in a paramount network advertisement

Hetek óta olyan dolgokat várnak el tőlem, ami nem az én feladatom, dolgom, nem lennék köteles megcsinálni, esetleg közöm sincs az adott gyerekhez, és mostanra kezd nagyon nagyon elegem lenni.
Úgyhogy ma már így reagáltam, és ment a fejen pörgés:

Nagyon valószínű,hogy a kollégám nem fog kedvelni,de vezetői utasításra összegyűjtettem azokat a gyerekeket,akiket nem lát el,pedig nagyon kéne.
Gyerekek fejlődését veszélyezteti azzal,hogy nem végzi el a dolgát,miközben a kollégái megítélésére is hatással van az intézményben.
Picit elegünk lett.

Kolléganőm hétfőn megy a vezető elé, ahol megkapja az utolsó lehetőséget,hogy változtasson.
Most elkezdte magát sajnáltatni Facebookon,hogy őt senki se szereti a fián kívül.
Nem arról van szó,hogy nem szereti senki,hanem elfelejt dolgozni menni, és kezd mindenkinél betelni a pohár.

40 körüli a létszám. És most már másfél óránál tartunk lassan.

Egy órája megy a kurzus, és még nem értünk a végére. Másfél év után a legtöbb ember szét fog széledni, aztán sosem találkozunk, beszélünk a legtöbb emberrel.

Rettenetesen feleslegesnek érzem,hogy azzal megy el a kurzus első fele,hogy bemutatkozik az egész évfolyam.

Szerintem le lehet anélkül is, ha nem megy, akkor küld át, és szívesen letöltöm neked. ☺️

Fodrászom mesélte,hogy van egy fiatal csaj, akit nem vállalt el, merthogy a zsíros hajára JAR mosogatót használ. Mármint azzal mos hajat sampon helyett.

Amikor megkérdezik mesterképzéses tájékoztatón, miért is jelentkeztünk?
Gondolom, nem azt a választ várják, hogy szeretem, ha fáj és ha nincs szabadidőm 🤣

Uh, én, mármint elkezdtem egy ideje, de a 3. évad 11. részénél valamiért megakadtam. 🤣

3 hónapig tartott a kapcsolat eredetileg, ennyi idő alatt történt mindez. Szakembert kerestünk neki, aki foglalkozik ilyen esetekkel. Közbenjártam az érdekében a szakembernél. Gondolom, hogy nehéz. De eleve nem volt egészséges,ahogy a kapcsolat indult.
Már előtte is mondtuk,hogy kérjen segítséget.

Nincs gyerek, diplomás, van állandó munkája, otthon él, nem fizet albérletet sem, ami elvinné a fizetése nagy részét.
Szóval ezek itt nem állnak fenn. Ebben az esetben más lenne a helyzet.

Ráadásul kisvárosról beszélünk. Mindenki tudja, hogy mekkora egy tróger ez a pasi.

Nem tudjuk, csak facebookról látjuk, mert innentől szerintem nem is beszélhet velünk.
3 hónap alatt függővé tette, mert barátnőm eleve nem volt rendben, és nem fogadott el segítséget.
Barátnőm mindig is kapcsolatfüggő volt,státuszt jelent számára,ha nincs egyedül.

Nem tudom. Gyakorlatilag elmondta,hogy mennyire korlátozta a pasi. Az összes gyerekétől bíróság tiltotta el. Börtönben is ült, mert az előző párját megverte.

Szóval barátnőm visszament a bántalmazó párjához, és egyszerűen ebben már nem tudok mellette állni. Nem tudok hozzá jó képet vágni.

A fél városban lejáratta, megalázta a munkatársai előtt, az ismerősei előtt, hetekig zaklatott egy csomó embert, hogy lejárassa őt.
Ő pedig visszament hozzá.

Szembejött velem egy videó TikTokon, hogy néhányan nem esznek a párjuk előtt. Elmennek étterembe,ott sem.

Szóval az oké,hogy a létező összes testnyílásodat megmutatod neki, de enni ne lásson??? Tényleg van ilyen?