A babázós időszakban férjem lett az igazi szerelme, klasszik kanapén együtt horkolós sessionöket tolnak. Vagy éppen óbégatnak egymással, mert az egyik túl sok a másiknak😆
Igazi jó cica amúgy, pár függönyömet kilyukasztotta, de soha semmi mást nem bánt, nem rombol, szelíd és türelmes. Nyanyaszíta❤️
Élt velünk Pesten, több helyen Kecskeméten, Nagykőrösön, majd újra Kecsón. Most már remélem, nem megyünk sehova.
Végig asszisztálta az összeköltözést, az esküvőt, a terhességet, a babázást és toddler terrort. Most élvezi az okos kisfiúi rajongást és végre kedves és gyengéd simogatást.
Amúgy 11 éves, kb. 10-11 hónapos volt mikor hozzám került, biztos csodaszép babacica lehetett 😭
Pesten laktunk 2 évet egy Vilike nevű brit rövidszőrű kollégával együtt, majd férjemmel összeköltöztünk négyesben. Majd Vilike visszakerült az eredeti gazdájához (de minek). Utána Dudu kivirágzott ❤️
Ma 10 éve fogadtam örökbe cicuskámat! Egyenesen Egerig mentem érte telekocsival oda és vissza, a Süti Állatotthon Alapítvány bízta rám. A hivatalos neve Amira volt, de mivel ez nem tetszett, inkább Amália lett. Sokáig Amóka néven futott, de egy jó 5 éve stabilan csak Duduka 😆
Mindig kapom ajánlásként az óriási amerikai living below our means reelseket, amikben azok a nagy megmondások, hogy főzz otthon és vigyél ebédet, ne vegyél új autó, amíg jó a régi, meg ne legyen hitelkártyád.
Hát jó.
Egyelőre bölcsen átraktam egy szintén szanálásra váró szekrénybe a használhatatlan bugyikat pár, mosásban indokolatlanul tank toppá avanzsálódott vadiúj felső kíséretében. Gondolván arra az eshetőségre, hogy a közeljövőben tuti kis mellű és lapos hasú 17 évessé változom.
Bármi lehet 🥲😆
A Ryanair beszállítói május közepéig tudják garantálni a kerozin-ellátást. Mi 5-én repülünk vissza, remélem, nem törlik a járatunkat miközben már kint vagyunk, mert megmukurodok.
Évek óta nem utazunk külföldre, de bezzeg idén kétszer is repülnünk kéne mehh.
🥴🥴🥲
Igen, pont javasolni akartam, hogy egy olyanba foglalj és akkor nem kell külön jegy és akárhányszor bemehetsz!
3. nap: az én komódom a soros, mert alig tudom a fiókokat kinyitni lol.
Eddig tanulság: a férjem egy general ruha hoarder, én meg bugyi hoarder vagyok. Ennyi rossz méretű, sosem használt bugyit még. Nincs szívem kibaszni őket, mert egy fél panellakás árát költöttem rájuk. De pont emiatt tartok itt.
Ezek mocskok, tegyél panaszt, hívogasd őket, fenyegesd meg őket mindennel, másból nem értenek..
Első napi beszámoló nem volt, de az is tanulságos volt. Megtaláltam a 4 éve nem használt pelenkázós hátizsákot földig pakolva csecsemő pelenkával meg 50-es bodykkal 😆🥲 nem igazán vált be, na.
Emellett egy 60l szemetes zsák is tele lett mindennel, tán csak harcoló német katonák nem kerültek bele.
Decluttering 2. nap: kivágom a nagy ruhás szekrény tetején tartózkodó 4 poros szakadt papírdobozt a tartalmával együtt, mivel minden évben egyszer nyitom fel őket karácsony előtt, hogy rácsodálkozzak, mennyi faszság van bennük, bezzeg a fenyődíszek továbbra sem ebben vannak.
Mennyi idős a fűzötök, az is új? A miénk is hasonlóan néz ki, ma még egy ásót is mellé kellett szúrni a marhanagy szélben, mert folyton el akart borulni a póznái ellenére is😆
Tudom, sokan lefagynak, ha sírnak mellettük.
Igen, itt az apukának fingja se volt, hogy kell a gyerekét megnyugtatni vagy mit kezdjen vele ilyenkor. Gondolom, nem sokszor hárult rá ez a feladat.
Igen, itt a saját gyerekéről volt szó..
Istenke, orvosnál várok, a másik dokihoz egy anyuka ment be, akinek a kisfia bömböl az ajtó előtt, apuka meg áll mellette, mint fasz a lakodalomban és néha megszólal, hogy jaj gyere ide meg ne sírj 🥲 nem tudom, hogy lehet ennyire életképtelen a csávó, hát vedd már fel vagy tereld el a figyelmét ehh
Vége lehetne má a szezonnak, legalább a dögvészesnek.. jobbulást nektek!
Egyébként tényleg nem nagy kaland a ki-bekötés (meguntam férjemre várni és a csatolt leírás/youtube alapján simán megcsináltam), de persze mozgassa azt a nagy dögöt akinek két anyja van. És tényleg nettó pofátlanság ennyi pénzt elkérni érte..
Kibaszott nagy kincses bánya lennék egy pszichológusnak, mennyi rejtett és elfojtott gyermekkori trauma lapul még bennem, fantasztikus.
Nagyon nincs lelkierőm ezzel foglalkozni, holott biztos szükségem lenne segítségre ahhoz, hogy megtörjem és ne adjam tovább ezt a fos mintát szülőként.
Mai családi összeröffenésen volt nagy szakértés az oktatásról, anyám félmondatban kifejtette, hogy nálunk mindig az volt az alapelv, hogy a tanárnak van igaza és az 5-ös az elég.
És akkor néha elgondolkodom rajta mi az oka a ma is élő, indokolatlan megfelelési kényszeremnek irányába.
De edzeni/futni biztos fogok reggelente/délelőtt, mert kezdek megrogyni mentálisan.
A jövő heti home office-ban akkora ruha declutteringet fogok tartani, hogy ilyen még nem látott a világ.
Persze gondolom, úgyis ezzel bevonzok egy rohadás incidenst, amivel lehet szépen szívni hajnaltól napnyugtáig, így ezirányú terveimből lófasz se lesz.
Tökre megértem, ma a szétizzadt lábujjaim is szabadulásra vágytak :’D
Annyira utálom az átmeneti időszakos cipőmizériát. Izzadni fog-e a lábam a vastagabb cipőben, vagy fázni egy vékonyabban? És ez nem egy kabát, amit levehetek a nap folyamán mehh.
Stabilan birkenstockos időszak gyere rám.
De kurva meleg van😭😰
Micsoda tisztes őszes halántékú író lett belőle 🥴
Bár amilyen szerencsém lesz, hamarosan kezd az új kollégám, aki előtt lelkesnek és elhivatottnak kellene tűnnöm, meg mondjuk nem ártana megjelennem néha fizikai valómban is mellette fml
Jó volt ez az irodai fingreszelős hét, se. De semmi gond, mondtam a főninek, hogy el lehet engem felejteni jövő héten, azutáni két hétre szétosztva meg szabika, így nem látnak vagy 3-4 hétig, milyen kár.